A fejléc / nemkő

A koncertek:
2017. szeptember 23. szombat - Budapest, Lámpás (VII. Dob u. 15.).


A hírlevél, ha kő, ha nem és emil »   A vendégkönyv »   A TL a Fácsén »

Koncertügyi manager: Görögh Attila goroghatus(kukac)gmail(pont)com, 06 20/258-58-02
Timur Lenk-póló kapható »

« vissza

... a 2001. november 24-ei simonsos koncertről

   "A Timur Lenket hallomásból ismerem, úgy rémlik, füstös klubokban, pincehelységekben szoktatok fellépni." -valahogy így kezdte a kicsi lány a nevezetes Est-FM interjút velünk májusban. A Simonsra mindez maradéktalanul igaz, legfeljebb még a "külvárosi" jelzőt lehetne hozzátenni, a zenekarra meg a "részegen"-t.

   A nekibuzdulásnak két oka volt, az egyik a hely kialakításából fakadt, t.i. mivel sem székek, sem asztalok nem voltak, két dolgot lehetett csinálni, hallgatni a zenekarokat vagy inni. Mi az előttünk fellépő két igen lelkes punkzenekar műsorával való megismerkedés után (számcímek: Kisfröccs, Kannásbor, stb.), főleg az utóbbi programot gyakoroltuk. A másik nevezetes ok a basszusgitáros Endre Sógor legénybúcsúja volt, amit ő jó ötletnek tartott egybekötni ezzel a fellépéssel. Saját szemszögéből nagyon is érthető, mivel így megúszta a legénybúcsúkkal együtt járó örömlány-bérlést, valamint az ezt otthon követő kínos magyarázkodást, hogy nem is volt semmi, meg hasonlók. Nem úszta meg viszont az obligát lealjasodást.

   Egy szó, mint száz: kicsi, füstös, visszhangos lukban játszottunk, szar cuccon, oble mocsoládé részegen. A lelátogatók egy részét ez mindenképp megriasztotta (az 500 Ft-os belépőről nem is beszélve), NEKIK SZORIK VAGYUNK, de nálunk ez azért gyakran benne van a pakliban. Akik viszont maradtak, kb. 100-120 ember (NAGYON SOK!), és jobb híján lerészegedtek, remekül mulattak. NEKIK BAROMI KÖSZIK VAGYUNK! Külön köszi a két fannak, akik Szegedről jöttek fel csak miattunk, és külön szori, amiért Taki a koncert után már nem volt képes felismerni őket.

   Az este névtelen hőse Janó, a dobosunk volt, aki a családi operalátogatásról érkezett, és viszonylagos józanságának köszönhetően reménytelen kísérleteket tudott tenni arra, hogy egységes ritmusban tartsa a számokat. A fíling alapvetően erősen hajazott egy átlagos 1996-os szegedi mandler- vagy regősbeli bulira, azzal a különbséggel, hogy a Regős, vagy akár a Vekker a maga korábbi menza-hangulatával is a Hilton bálterme a Simonshoz képest. Tehát még meggondoljuk, hogy jövünk-e januárban, ahogy azt a bevételtől lelkes tulaj szeretné.
   Ha most kurva nagy művésznek tartanánk magunkat, azt kellene írnunk, hogy:
1. ILYEN SZAR HELYEN, ILYEN SZAR CUCCON TÖBBET NEM JÁTSZUNK.
2. SOHA TÖBBET NEM RÚGUNK BE SEM A KONCERT ELŐTT, SEM ALATTA.

   Szerencsére nem vagyunk kurva nagy művészek, úgyhogy majd meglátjuk.

   És most néhány különmegjegyzés.
a.) Nem a teljes cucc szólt szarul, hanem csak az ének. De az rettenetesen. Teljesen olyan érzése volt az embernek, mint a hatvanas évek elején, amikor a házilag barkácsolt pickuppal felszerelt dobozgitárt és a BEAG-mikrofont egyszerre bedugta a néprádióba, és az így automatikusan létrejövő iszonyatos torzítással játszott rakendrollt, tomboltatva mindazt a kb. öt wattot, amit ezek a készülékek tudtak.
b.) A Simon's tulajdonképpen egy őszinte hely. Ide az ember nem tréfálkozni, léhán mulatozgatni jár. Ha valaki lejön a pincébe, ahol a zene van (létezik egy valamivel korrektebb rész a felszínen is), akkor vagy ráérez a hangulatra és vedel és őrjöng, vagy menekül. Középút nincs. Most sem volt.

És egy kiegészítés az egyik rajongótól.

   Olvastam a véleményt a koncertről, és néhány apróbb észrevételt szeretnék tenni:

   Akármennyire is SZARnak írjátok a helyet, így nagybetűvel,mégis faszább koncert volt mint bármelyik szegedi vagy a múltkori Vekkeres. Pont azért mert nem lehetett leülni, kénytelen volt még az is táncolni, aki amúgy nem szokott. Így az első három sorban(melyek inkább hasonlítottak ökörhugyozásra mint egyenesre) egész kellemes hangulat alakult ki, és korrekt pogokat lehetett ereszteni. Pozitívum továbbá az is, hogy ott Pesten tudják mi az a Timur Lenk, aki ott van az a ti kedvetekért van ott, és nem azért hallgat meg, mert aznap este épp lent zsibbad a Jate-klubban.
   Szóval a műértő közönség jelenléte egyértelműen feldobta az eseményt. Lehet, hogy nektek feltűnt a gyenge technika,viszont a többségnek szerintem nem (főleg nem annak a két punknak, akik a bal oldali nagy hangfal előtt aludtak). Az 500 Ft-os belépő szerintem nem vészes, főleg hogy ez ott 3 sör ára, meg amúgy is az egész kiruccanás vonatjeggyel, piával, kebabbal egy ötösből állt meg,szóval ez a legkevesebb.

   Összegezve tehát azt kell mondanom, hogy nagyon megérte elmenni.Ja, és köszönjük az említést a véleményben.(Nagyon meg vagyunk hatódva.)

   Ettől a véleménytől mi is. Talán mégsem oszlunk fel. De most befejezzük ezt a véleményt, mert mennünk kell hátast ugrani.

De még egy vélemény a véleményhez írt véleményről (Henixtől):

   Gondolom már nem is emlékeztek, de néhány hete volt egy koncertetek a Simon's Pubban Pesten. ( Abból gondolom, hogy nem hagyott bennetek maradandó nyomot, mert a honlapon "Vélemény a november 24-i VEKKERES koncertről"-nek álcáztátok az élménybeszámolótokat - de mind1. ) Én inkább a vélemény véleményére reagálnék:
   Egyértelmű volt ugye, hogy szegediek is vannak a társaságban, viszont itt szeretném megjegyezni, hogy a maradék elvetemült ( és ahogy sorstársam említette: "műértő" ) Timur Lenk rajongók jelentős része nem feltétlenül pesti volt! Az emlegetett ökörhugyozás tevékeny motorjai szerény személyem több, mint 10 fős társaságából kerültek ki, akik Hatvanból érkeztünk kifejezetten eme nagyszabású megakoncert kedvéért ( külön köszönet Janónak az önreklámért! )!
   Úgyhogy vigyázat! A Timur Lenk M.G. most már télleg' elindult a világhírnév felé!!!

« vissza