A koncertek:

2024. július 20., Kertem

A hírlevél, ha kő, ha nem és emil » A vendégkönyv » A TL a Fácsén » Timur Lenk-póló kapható »
Koncertügyi manager: dr. prof. alk. Selyebi Péter, selyebi(pont)peter(kukac)gmail(pont)com, +36 70 560 4540
  index következő »

Sue-Anne Richardson és Jeff McNemara:
Ölelj, míg jön a hajnal... - 1. rész

   Hajnal hasadtán, mikor a lány felébredt, kedvesére pillantván elmosolyodott. Hisz nemrég még mint ádáz ellenség álltak egymással szemben, most meg már el sem tudta képzelni nélküle az életét. Eszébe jutottak azok a napok, amikor az ifjú láttán csak a gyűlölet szigonyát érezte szívébe fúródni. De azt nagyon mélyen. Csak úgy, mint előző nap este, csak az nem a szigony volt és nem a szívébe fúródott. Igaz, nem is olyan mélyen. Most, ahogy felidézte a tegnap estét, érezte hogy ismét elönti a tűz, mely elapadhatatlan lávaként perzseli egész valóját. Elapadhatatlan lávaként, mely kitörni képtelen, de a forróság tüzével égeti s betölti bensejét. Amint eszébe jutott legutóbbi s egyben első szeretkezésük, érezte ahogy mellbimbója megállíthatatlanul megkeményedik s a vágy mindent elsöprő erővel támad rá...

   A fiú csak annyit érzett, valami meleg szuszog az oldalán, de veleszületett férfiúi ösztöne megsúgta neki, hogy ez csak a lány lehet, aki tegnap este az övé lett. Természetes reggeli merevedése biztosan jelezte, mi is fog történni újra kettejük közt. Kívánta a lányt. Bár kapcsolatuk furcsán indult, úgy érezte most talán megtalálhatja az igazit, akit mindig is keresett. De nem a gondolatok ideje volt ez már, a lány gyengéden végigsimogatta tarkóját, majd kezét ágaskodó mellbimbóira vonta...

   A lány alvó kedveséhez simult, majd finoman cirógatni kezdte a fiú tarkóját. Ahogy keze lassú sétára indult, érezte, csak a teljes beteljesülés hozhat megnyugvást. A nemesebb szervekhez érve konstatálnia kellett, vágya viszonzásra talál. Ennek bizonyítékát, az ágaskodó hímvesszőt érzékien két kezébe fogta, és elkezdte a bőrt lassan fel-le húzogatni. Természetesen partnere sem maradt tétlen, két kezével átölelte őt, majd fejét a lába közé vonta. A lány nem tiltakozott, hisz tudta, ma már az orális szex teljesen elfogadott, s meglepetéssel vette tudomásul, hogy még kedvére is van az izgatás ilyetén formája. Először csak csókolgatni kezdte a hímtagot, majd egy határozott mozdulattal tövig nyelte, miközben nyelvével körbefonta. Társán érezte, hogy amit csinál, jól esik neki. A fiú már-már a csúcsra ért, de nem akarta elsietni. Ezt figyelembe véve a lány hagyta, hogy a fiú a hátára fordítsa, s mellét szájába igazította. Miután a fiú melleit csókolgatva és harapdálva még jobban felizgatta, erős vállaira vette a lány lábait s száját pontos érzékkel (tapasztalatai segítségével) a klitoriszára simította, így juttatva őt az önkívület határára. A beteljesülés mar közel volt, de együtt akartak a csúcsra jutni. A fiú felegyenesedett s nemi szervét a lány nyílásához vezette, majd lassan-lassan behatolt... aztán egy határozott mozdulattal tövig nyomta. Ez a rész volt a kedvence, ezért mindannyiszor megtette, kihúzta és tövig nyomta, kihúzta és tövig nyomta. A lány először nem értette, de pár lökés után megérezte az ízét (még nem annak, azét később fogja) és érezte: megbízhat a fiúban, aki mutatványát egyre szaporábban végezte. Aztán elmaradt a kihúzás és együtt vágtáztak a gyönyör pegazusán a közös csúcspont, a mindenki által istenített ORGAZMUS irányába. A fiú még nyújtotta volna az utat, de tudta, már nincs visszaút. Felordított, a lány is felsikoltott és egymásra roskadtak. Percekig csak lihegésük hallatszott... Miután pulzusuk visszatért eredeti ritmusához, halkan beszélgetni kezdtek. Az emlékezés szárnyán repültek messze-messze az emlékezés útján. Ahogy felidézték első találkozásuk emlékét, a múlt rózsaszín köde fedte be mindkettejüket...

Vége az 1. résznek, folytatása következik...

  index következő »