« vissza

... a 2006. május 5.-ei kuplungos koncertről.

   Egyszerre hagyomány és hagyományrombolás. Utoljára hasonló csak a népmesebeli okos lánynak sikerült, de neki sem zenei vonalon. Igaz, nekünk is csak félig.

   Arról van szó, hogy ez a koncert a sorban a harmadik volt a Kuplungban, egy ilyen sorozat nálunk már hagyományteremtésnek számít. Ha a Kuplung nem zár be, szűnik meg vagy gyújtja fel valaki a gecibe fél éven belül, talán még azt a kijelentést is megkockáztatnánk, hogy valami okból elmúlt a Timur Lenket sújtó örök átok, ami szerint minden olyan hely, ahol játszunk, záros határidőn belül átalakul nyílászáró-bemutatóteremmé. Vagy valami olyasmivé, aminek a szórakoztató/vendéglátóiparhoz semmi köze. Vagy egyszerűen lebontják, mert senkinek nem lehet semmilyen célból kiadni. Mint a krimikben a szálloda, ahol az egyik szobában véres gyilkosság történt, és azóta az a szoba használhatatlan, sőt annyira megmérgezi a szálló légkörét, hogy legegyszerűbben az egész kóceráj felrobbantásával lehet az ártó szellemeket kiűzni.

   A másik hagyomány, hogy ezeken a helyeken (mármint ahol többször is fellépünk) a koncertek színvonala csökken. Egy darabig, mert aztán ismét emelkedik, de ezt a felszálló ágat eddig még nem sikerült soha abszolválnunk, mert addigra jött az ÁNTSZ és fertőzésveszélyre hivatkozva becsukta a helyet. A hagyományt őrizték a gerjedő mikrofonok is, valamint a hangzás úgy globalice, ami független ENSZ-megfigyelők szerint a süket hallgatóknak kedvezett, mert azok tudnak szájról olvasni.

   Az együttes részéről a hagyományőrzést most főként Sógor képviselte, akinek a szeszgőz egyre jobban nyomta a dobhártyáját, ezért egyre feljebb csavarta a basszuserősítő hangerejét, hogy halljon valamit magából, aztán amikor már nem volt tovább, kért egy kicsit a kontrollba. És kapott is, ennek megfelelően mi kizárólag a csattogást hallottuk, illetve Dörti, akinek a lábánál volt a láda, időnként majdnem hanyatt esett a széltől.
   Eléggé kilátástalan küzdelemnek tűnt az egész, az ötvenes években íródott, honvédő háborúról szóló szovjet könyvekben van ilyesmi, hogy a hős szoldátok lőszer híján szilvamaggal meg a gimnasztyorkából kihúzott foltozócérnával tartják a kurgánt. Aztán persze ott maradnak mind egy szálig, viszont a hősies erőfeszítésnek köszönhetően majd egy napig feltartják a fritzeket, ami azért komoly fegyvertény egy több évig tartó háborúban. Mi is azt vártuk, mikor jön egy tank és tapos bele bennünket a színpadba, mert ez nagyon keserves.

   De ott volt a közönség, amely viszont rombolta a hagyományt. Legkésőbb a harmadik koncertre ugyanis az első koncerten megjelentek számától függetlenül a létszám általában a tízegynéhány főhöz konvergál, ezzel komoly fejfájást okozva az együttes statisztikusainak, akik számos alkalommal megpróbáltak már valami törvényszerűséget találni a megjelentek száma és az együttes teljesítménye között. Már majdnem eredményre jutottak, amikor jött ez a koncert és borult a papírforma. Kedves közönség, bár nem érdemeltük meg, de köszönjük, úgyis utáltuk ezeket a kockafejű köcsögöket.

   És ezúton vigasztalnánk kedves közönségünk azon részét, akik nem tudtál végigélvezni a koncertet: nem maradtak le semmiről. Majd pár hónap múlva.

Subj.: A tiszta szopás kritikája

Tisztelt Timur Lenk M.G.,

   Meg kell osztanom Önökkel a legutóbbi kuplungos koncert (május 5.) élményemet, és ezúton tisztelettel kérem, hogy írják bele következő koncertbeszámolójukba, hogy a „Városmajori Gimnázium elit tanulóinak, akik az előző (kuplungos) koncerten is jelen voltak - nem kis lelkesedéssel - sajnos nem sikerült bejutniuk, ezt őszintén sajnáljuk.”.
   Röviden vázolnám az esténket: miután magunkhoz vettük az egészséges életmód-könyvekben is előírt fejenkénti 2,5 liter folyadékot, bementünk kultúrálódni. Ekkor még a NemMindenkiNő játszott. Sajnos az egyik tagnak ki kellett mennie (valami rosszat ehetett), kikísértük, és vissza már nem engedtek. Hogy miért? 22:00 után korhatár van. Hiába magyaráztuk neki hogy 1988+18 az 2006, valami hónapokról magyarázott. Ezek után kénytelenek voltunk anyagcsere-elégedetlenségeinket folyadékkal kompenzálni.

Így történt az eset május 5. estéjén.

Sincerely Yours,

Coldfire   

« vissza