« vissza

... a 2000. december 14-i VINYIT-es koncertről

   Ismét a JATE Klub nagyszínpadán törtettünk a világhírnév felé. El is értük a világhírnevet, már amennyiben a "világ" szót az általában használttól eltérően definiáljuk, mégpedig meglehetősen kicsire. Szóval lokális siker volt, pedig nem is voltunk rajta a plakátokon, szórólapokon, mifenéken. Első érdeklődési körben ugyanis azt mondtuk a szervezőnek, hogy valószínűleg tudunk játszani. Második kör nem volt, mi úgy gondoltuk, szólunk, ha nem jó, ő úgy gondolta, majd szólunk, ha jó. Hát igen, gyakorolni kell még ezt a dolgot. Lehet, hogy már meghívtak bennünket mindenhová, sok pénzért, csak elfelejtettünk szólni, hogy oké? Ajjaj.

   Egészen kerek, botránymentes kis koncert volt, ha az utolsó három számot nem játszottuk volna el, akkor még azt is mondhatnánk, hogy higiénikus, de így effélét nem állíthatunk. Így csak azt mondhatjuk, hogy fasza volt, mert hoztak közben sört. A közönséglétszám is növekedett közben, volt sok ismeretlen arc is, talán nem tosztuk el véglegesen a renoménkat. Mondjuk amilyen sűrűn lépünk fel Szegeden, akár el is felejthetnek bennünket két koncert között, igaz, talán így még jobb is, egyrészt nem válunk ott unalmassá, másrészt konkrétumok helyett sokkal helyesebb a múlt homályába burkolózni. Így nem az ötlik fel a nevünk hallatán, hogy mennyire nem tudunk zenélni, hanem mondjuk úgy, hogy "az az együttes, ami azt a tök jó hangulatot csinálta, amikor seggrészegen pogóztunk a JATÉ-ban."
   És talán arra már nem is igen emlékszik senki, mitől gondolta úgy, hogy jó volt a buli. Mások pedig -akik nem emlékeznek semmire, esetleg ott sem voltak- szintén úgy gondolják, hogy mi egy jó együttes vagyunk, vagy mert az előző kategóriába tartozók azt mondták nekik, vagy -nulla információ esetén- úgy gondolják, hogy nekik ezt illik mondani egy alternatív zenekarról. És innen mindenképpen jók vagyunk.

   Szóval a fárasztó, macerás, satöbbi koncertek helyett abból fogunk élni, hogy nem lépünk fel sehol. Ha egy kis szerencsénk van, elterjed a nevünk, hogy "ez az az együttes, amelyik most nem lép fel". Ilyen módon bármilyen reklámanyagra rákerülhetünk, ha megépül az új BS, már úgy fog kijönni a plakát, hogy "A nyitókoncerten fellép: Tina Turner, nem lép fel: Timur Lenk". A következő lépésben ugyanez Britney Spearssel. Külföldre is sokkal könnyebb kijutni ezen a módon, ráadásul meg tudjuk csinálni azt, amit senki más, hogy egyidőben egyszerre több helyen is meg fogunk tudni így nem jelenni.
    Természetesen át is rándulhatunk más műfajba, a Zeneakadémián tartott komolyzenei koncerteken való nem fellépések után tárgyalhatunk Pavarottiékkal, hogy ők lesznek azok, akikkel legközelebb nem lépünk fel együtt. Meglátjátok, feleim, sokan fognak majd könyörögni nekünk, hogy tegyük meg nekik ezt a szívességet, mármint hogy nem lépünk fel velük együtt. Igaz, ez már most is így van. Lehet, hogy már világhíresek vagyunk, csak még nem tudunk róla? Mindenesetre komoly pénzeket foguk majd elkérni azért, hogy valahol ne jelenjünk meg. Szóval jövőre beindulunk, reszkess, világ!

« vissza