A fejléc / nemkő

A koncertek:
2017. június 17. szombat - Pilisszentiván, sportpálya (Rock A Villa Körül Feszitvál) este 10-től.

Az utolsó nem kishír jellegű frissítések:
- Képek a 2015. október 24-i hatvani koncertről
- Vélemény a 2015. október 24-i hatvani koncertről

A régebbi frissítések »

A hírlevél, ha kő, ha nem és emil »   A vendégkönyv »   A TL a Fácsén »

Koncertügyi manager: Görögh Attila goroghatus(kukac)gmail(pont)com, 06 20/258-58-02
Timur Lenk-póló kapható »

« vissza

... a 2004. május 7-dikei trafós koncertről

   Nyúlfarok. Ide eredetileg egy borzalmasan fos szóviccet terveztünk, valami olyasmit, hogy pl. húsvéti állatot (ami nem bárány) termő, keményszárú növényről elnevezett kemény zene, azaz nyúlfa-rock, hahaha. Legalább ezen lehessen nevetni, mert magán a koncerten inkább sírni lehetett volna.

   Az úgy volt, jön a Sajnos Batár, aztán jövünk mi, aztán a Malacka lemezbemutatni, mi itt csupán meghívott vendégek voltunk a fő attrakció előtt, ezt tudomásul vettük. Aztán az úgy lett, hogy a tervezettnél eleve később kezdett a Sajnos Batár és aztán a színpadon ragasztóba léptek, vagy a franc tudja mi történt velük, de nem bírtak lejönni a jóistennek se. Telt-múlt az idő, sörözgettünk, későre járt már, a Malackások jöttek, hogy most már szeretnének ők jönni, mert ha mi most felmegyünk, akkor ők már csak erősen másnap zenélnek, és ők, mint főműsorszám, szeretnék ezt nem megtenni.
   Közöltük, hogy ezt mi meg azért nem szeretnénk megtenni, mert ha most ők mennek fel, akkor mi lépünk fel erősen másnap, de abban több okból sem lesz köszönet, mert már így is valószínű az erős másnap. Végül abban maradtunk, hogy mi most felmegyünk, aztán kb. félóra múlva, amikor Malackáék szólnak, lejövünk.

   Hm, ez egy ilyen koncert lesz- mondtuk, felmentünk, zenéltünk kicsit, aztán amikor oldalról már nagyon böködtek bennünket, akkor lejöttünk. Az a kb. félóra nem volt annyira rossz, páran örültek is nekünk, mondjuk sokpáran meg rá sem szartak, mit csinálunk mi itt. Aztán mire belemelegedtünk volna, le is jöttünk, Borovitz Tomi, a főmalackás körmét rágva érdeklődött, hogy ugye nem olyan nagy baj, télleg kínos, dehátugye... Á, dehogy, megértjük mi, kabbe a faszunkat, válaszoltuk hideg jamesbondi eleganciával. Jöttök még ti a mi lemezbemutatónkra.

   Szóval Pesti Est café kipipa, Trafó kipipa, lassan elfogynak a presztízs-helyszínek, belőlünk is stúdiózenekar lesz, na szevasztok.

« vissza