A fejléc / nemkő

A koncertek:
2017. június 17. szombat - Pilisszentiván, sportpálya (Rock A Villa Körül Feszitvál) este 10-től.

Az utolsó nem kishír jellegű frissítések:
- Képek a 2015. október 24-i hatvani koncertről
- Vélemény a 2015. október 24-i hatvani koncertről

A régebbi frissítések »

A hírlevél, ha kő, ha nem és emil »   A vendégkönyv »   A TL a Fácsén »

Koncertügyi manager: Görögh Attila goroghatus(kukac)gmail(pont)com, 06 20/258-58-02
Timur Lenk-póló kapható »

« vissza

... a 2002. augusztus 27-i JUGYU-s koncertről

   Végre, végre. Azért nem teljesen, de hát ne legyünk mohók. Csongrádon a Körös-torok felé kellett menni, Csongrádon az alföldi falvak jó szokásához méltóan fél kilenc tájt alig voltak az utcán. Sikerült egy bennszülöttet megkérdezni, hogy pontosan merre van a Körös-torok, aztán az iránymutatás alapján lementünk a térképről, legalábbis úgy tűnt. Egyre sötétebb lett, emberek is, lámpák is mind elmaradoztak, depresszió, távoli kutyavonítás, jól van, helyben vagyunk, baze.
   Aztán át egy gáton... és Csodaországba érkeztünk, fények, emberek, hangulat, ráadásul Forró Lajos is (neki most ide dicsérőleg ki kell írnunk a nevét), aki azonnal ott volt, eligazított bennünket, hogy sör erre, budi arra, színpad amarra, de húzzunk bele, mert mindjárt mi jövünk. Azannya.

   Sajnos Csodaország el volt látva tévével is, az előttünk játszó együttes a Barátok közttel szívta meg, mi pedig ilyesformán a Manchester-ZTE visszavágóval készültünk megmérkőzni. Taki próbált szervezkedni, hogy esetleg cserélnjünk az utánunk jövő együttessel, vagy egyáltalán tartsunk szünetet, amíg a meccs tart, de Lajos csak rázta a fejét, itt minden takkra van szervezve, ráadásul régebb óta, mint a MU-ZTE. Elismerőleg bólintottunk, hogy ez igen, ez a férfiúi tartás szép dolog, aztán szokás szerint nekiláttunk beállni, ehhez Taki hozta a söröket, kissé lassan, mert nem nagyon folyt a csapból. Tököltünk egy kicsit, hátha többen lesznek, de annál a kb. tizenöt csajnál csak nem akart több lenni, hát akkor mindegy, nosza.

   Nagyon kellemes kis koncert volt, előadtuk az új számainkat is, ráadásul jóval kevésbé fogadta őket fanyalgó elégedetlenkedés, mint a JATÉ-s gólyabálon. Ami ebben a hírértékű, az az, hogy az együttes történetében ritkaságszámba menően Taki volt az, aki nem akart előadni egy számot, nevezetesen a Kultúr-reppet. De aztán meggyőztük, hogy ha nagyon elbassza, akkor az nagyobb égés, mintha olvasná a szöveget, különben is bizonyítson, hogy ismeri a betűket. És igen!

   Azért követtük a meccset is, Lajos időnként elrohant és friss hírekkel tért vissza, ezért a számok közti átvezetés a "Most pedig az a dalunk következik, amit annak az alkalmából írtunk, hogy ... mi, Lajos?... HÁROM-NULL!!! ...ööö...
   A közönség közben folyamatosan cserélődött, csak pár ember és a szervezők tartottak ki végig, de ők nagyon lelkesek voltak, a koncert közepe felé már komolyan kezdett terjengeni a felrúgott por, jessz, jessz. Még látszott, hogy a büfé mögött pár ember megáll, hogy mi ez a bazseva, és ott is marad. Jessz. Sajnos mi sem tartottunk ki végig.
   A közel kétórás koncert vége előtt negyedórával Dörti bejelentette, hogy pisaszünet. Mivel volt közben egy húrszakadása is, kijelenthetjük, hogy Dörti egy ravasz szabotőr, de legközelebb kitolunk vele, hozunk neki pempörszt. Dicsőséggel eltelve kezdtünk elpakolni, hogy jól van, jó volt ez, többen oda is jöttek dicsérgetni bennünket, ami kellett is, tekintettel a Ráckertes meg a JATE-gólyabálos koncertre.

   És igen. Gitárokkal a kézben mentünk a kocsi felé, hogy most elpakolunk, amikor egy lábakon álló faházból mint a cerkófok a majomkenyérfáról ömlöttek le az emberek. Meccs vége. Sajnos koncert vége is. Hát ezt megszíttátok, focibuzik. Igaz, nekünk sem esett jól, de mégis nekünk volt jobb, mi még megnézhetjük a Replay által rúgott gólokat. Janó, ne szólj egy szót sem! Jövőre intézkedünk, hogy a koncertünk alatt halasszanak el mindenféle meccset.

« vissza